A mindfulnessről

Mit jelent a mindfulness szemlélet?

A mindfulness tudatos vagy éber jelenlétet jelent, amikor a figyelmünket célzottan a jelen pillanatra és annak történéseire irányítjuk, amit formális, vallásmentes meditációban vagy mindennapi, informális éberséggyakorlatok során fejleszthetünk. Ebben az állapotban tudatában vagyunk annak, ami történik, nem akarunk más tudatállapotot, vagy különleges élményt elérni, a dolgokat nyugodt figyelemmel vizsgáljuk anélkül, hogy azok elsodornának bennünket. Csak figyeljük őket, ahogyan keletkeznek, kibontakoznak, majd eltűnnek – ugyanúgy, ahogyan gyerekként néztük a felhőket az égen, vagy ahogy az utcán sétálva hallgatjuk a közeledő autó hangját. Ez a figyelem előítéletektől mentes: olyannak fogadjuk el a történéseket, amilyenek, és nem olyanná akarjuk őket tenni, hogy az elképzeléseinknek megfeleljenek. 

A mindfulness gyakorlásával nagyobb tudatosságra, mélyebb önismertre és kiegyensúlyozott mindennapokra tehetünk szert.

A mindfulness története

A mindfulness a buddhista meditáció nyugati társadalmakba való adaptálására tett kísérletként indult, és dr. prof. Jon Kabat-Zinn nevéhez fűződik. Ő és kollégái 1979-ben, az amerikai Massachusettsi Egyetem kórházának stresszcsökkentési osztályán egy 8 hetes, vallásmentes MBSR (Mindfulness Based Stress Reduction = mindfulness alapú stresszcsökkentés) programot dolgoztak ki krónikus fájdalommal élők számára, miután látták, hogy néhány beteg fájdalmai a hagyományos orvosi kezelés hatására nem csökkennek. A programot sok mérés és kutatás követte, és megállapították, hogy segít a fájdalomérzékelés mérséklésében és a stresszcsökkentésben. Azóta több százezren végezték el, és ma már börtönökben, iskolákban, cégeknél és a sportban is alkalmazzák, és trénereket is oktatnak e célból. Az MBSR program alapján 2001-ben Mark Williams, John Teasdale és Zindel V. Segal kidolgozta az MBCT-t, azaz a Mindfulness Based Cognitive Therapy-t depressziós betegek kezelésére, amit jelenleg már szenvedélybetegséggel küzdők, táplálkozási zavarral élők és szorongásos betegek esetében is alkalmaznak, és az Egyesült Királyságban bekerült a NICE (National Institute of Clinical Excellence), a brit Állami Egészségfelügyelet által ajánlott gyógymódok közé visszatérő depresszió kezelésére.

Mindfulness kutatások

Bár a mindfulness alapja a 2500 éves buddhista vallás, a tudatos jelenlét vallástól függetlenül gyakorolható. A mindfulness alapú stresszcsökkentésnek több mint 35 éves tudományos kutatási alapja van, amely rámutat az előnyökre, a modern, tudományos pszichológia pedig a mindfulness-t, mint alapvető gyógyító faktor kezeli a pszichoterápiában.

A mindfulness-szel kapcsolatos kutatások az 1990-es évek közepén emelkedtek meg ugrásszerűen arra keresve a választ, hogy vajon a tudatos jelenlét gyakorlása jótékony hatással van-e az emberek mindennapjaira?

Ma már tudjuk, hogy a mindfulness rendszeres gyakorlásával (a 6-8 hetes MBSR tréningeken való részvétel után) képesek vagyunk befolyásolni az agyunk működését, és jobb működésre tudjuk azt késztetni. A rendszeres éberségmeditáció elő tudja idézni az érzelmekkel kapcsolatos agyterületek, az érzelmi intelligencia növelését, javítja az immunrendszert, és csökkenti a vérnyomást.

A mindfulness iránti érdeklődés növekedését mutatja, hogy a Time magazine szerint 2014 a mindfulness éve volt az USA-ban.

A mindfulness gyakorlása

A mindfulness gyakran relaxált, nyugodt, üdvözült és higgadt emberek képét hozza elő a köztudatban. Sőt, erősen tartja magát az az elképzelés, hogy aki mindful, az állandóan nyugodt, és kontroll alatt tartja az életét. Pedig a jelentudatosság ott kezdődik, hogy elfogadjuk azt, hogy nem tudunk az életünk minden pillanatában tudatosan cselekedni, választani, létezni. 

A mindfulness gyakorlatok az életünk hullámainak, stresszeinek jobb elfogadásában, az elménk csendességének megtapasztalásában és a szeretetteljesebb hozzáállás kialakításában segíthet.

A mindfulness gyakorlatokkal, bár a belső nyugalomra törekszünk, nem célunk a gondolataink elnyomása vagy az agyunk kiürítése. A tudatos jelenlét gyakorlásával nem akarjuk kizárni a gondolatainkat, hanem odafordulunk feléjük, hogy pontosabban megismerhessük gondolati mintázatainkat, csapdáinkat, reakcióinkat. A mindfulness meditációk során bár anélkül figyelünk, hogy beavatkoznánk, ez mégsem jelent passzivitást, megadást. A gyakorlatok során a kíváncsiság és elfogadás szándékával fordulunk a jelen helyzet tapasztalata felé, legyen az bármennyire is nehéz. 

Ezáltal lehetőséget biztosítunk arra, hogy a nehéz élmények elhessegetése vagy pozitív megerősítések mantrázása helyett kiegyensúlyozottabban legyünk együtt a fájdalmunkkal, legyen az fizikai, érzelmi vagy mentális fájdalom. 

A mindfulness a részvételről, a ráhangolódásról, a bensőséges kapcsolat kialakításáról szól magunkkal és másokkal, az életünk pillanataival. Tudatos figyelemmel vizsgálva, az egyszerű dolgok mint egy csésze meleg tea, egy gyermek nevetése, egy tavaszi virág gazdag tapasztalattá válhatnak. Az ilyen élmények hatására csökkenhet bennünk az elégedetlenség, növekedhet a hála és úgy érezhetjük, hogy tényleg részt veszünk az életünkben.

Jó gyakorlást kívánok!

Regisztráció

Regisztrálj ingyenesen vagy válts előfizetést!