Slow Budapest és Anti-határidőnapló emlékoldal

Azért rohanunk, hogy ne maradjunk le a fontos dolgokról.

Vagy azért maradunk le a fontos dolgokról, mert mindig rohanunk?

Hogyan indult a Slow Budapest? (2012-2025)

A Slow Budapestet 2012-ben a nemzetközi slow mozgalom inspirációjára indítottam el. Akkoriban kerestem valamit, ami segít jobban éreznem magamat. Elolvastam egy cikket a slow mozgalomról és ezzel megérkezett a felismerés, hogy nem külső dolgok fogják elhozni számomra a boldogságot - belül kell keresnem, lassítanom kell. A Slow Budapest az első években önkéntesek csoportjaként működött, különböző eseményeket szerveztünk, én pedig előadásokat kezdtem el tartani a lassítás témájában. Ez volt akkoriban a bemutatkozásunk:

Szeretnénk megállítani az embereket egy pillanatra, hogy elgondolkozzanak azon, miért és hova rohannak, és hogy ez megéri-e nekik? A Slow Budapest célja a figyelem felhívása a túlhajszoltságra, és egy lassabb, egyensúlyra törekvő életmód népszerűsítése. Hiszünk abban, hogy a lassítás nem luxus, nem a sebességről, hanem a jelenlétről, a tudatosságról és a mindennapi döntésekről szól. Szeretnénk átadni azt a szemléletmódot, hogy a felgyorsult világban is meg lehet teremteni az egyensúlyt.

A lassítás témájában több helyen is beszélhettem:

A slow mozgalomról

A slow filozófia alapja a tudatosság, a nyitottság, az őszinteség, a közösség. A mozgalom 1986-ban indult el Olaszországból, amikor egy olasz gasztroblogger, Carlo Petrini tiltakozott egy McDonald’s megnyitása ellen a római Spanyol Lépcsőknél. Ekkor még csupán az étkezés, a slow food volt a mozgalom fókuszában, innen ered az elnevezés is: egy mozgalom, ami a fast (food) ellen lép fel. Petrini könyve, A lassúság dicsérete magyarul is megjelent.

3 évvel később, 1989-ben megszületett Párizsban a slow food alapdokumentum, ami a gyorséttermekkel és a műanyag ételek szemben az ízek és az étkezés élvezetét, a helyi termelők támogatását hirdette. Azóta a világ több országában, Norvégiában, az USA-ban, Németországban, még a túlgyorsult Japánban is közösségbe szerveződtek ennek a filozófiának a követői, és olyan területek is bekapcsolódtak a slowba, mint az utazás, a gyereknevelés, az olvasás, a médiafogyasztás, a tévé, a mozi, vagy a design. A slow design a felelős, emberközpontú tervezésről és a fenntarthatóságról, a lokális alapanyagok és szakértelem felfedezéséről, az anyagok újrafelhasználásáról, a do-it-yourself tevékenység népszerűsítéséről szól.

1999 óta találunk már lassú városokat is, olaszul Citta Slow-kat, amelyek olyan 50 000 lakos alatti települések, ahol a várostervezés az embert helyezi a középpontba, minél több park, zöld terület és biciklis utak kialakításával. A mozgalom célja, hogy a városi lét tempóját emberléptékűre lassítsa, hogy a városlakók jobban megismerhessék a közvetlen környezetüket és a helyi értékeket, ezáltal maguknak érzzék a városukat és vigyáznak rá. Itthon Hódmezővásárhely lett az első lassú város 2010 szeptemberében.

A Slow Budapesttel számos színes projektet valósítottunk meg:

2012-ben létrehoztuk Budapest első termelői piac térképét
2014-ben összeállítottuk Budapest slow térképét olyan helyekkel, ahol szerintünk jól lehet lassulni
2013-ban és 2015-ben is megrendeztük a Slow Hetet, sok-sok budapesti partner közreműködésével, ahol tematikus napokon különböző ingyenes programokon tudtak részt venni az érdeklődők (városi séták, könyvosztás, slow food programok, biciklizés, jóga... stb.)
2013 karácsonyakor Ajándékozz időt! fotózást szerveztünk, ahol mindenki fotózkodhatott a karácsonyi slow kívánságával.
2015-ben hetente sok-sok grafikus rajzolt nekünk slow üzeneteket
2014-2019 között 4 útvonalon vezettünk slow sétákat Budapesten, ahol nem csak a várost tudták a résztvevők felfedezni, de átélhették a lassítás élményét is
2015-ben volt Slow@work kutatásunk és projektünk, SlowMind, SlowDIY és SlowMove programunk is
2016-2019-ben havonta hívtunk meg pszichológusokat a SlowHow előadássorozatunkba, ahol kiégésről, szezonális étkezésről digitális detoxról, slow parentingről, mindfulness-ről is volt szó
10 éven át készítettük el az Anti-határidőnaplót, egy mindfulness alapú önismereti, heti beoszítású kreatív naptárt, amit több, mint 30 000-en használtak, cégek is. 2019-től slow kuponfüzet is járt a naptárakhoz, amiben kedvezménykuponok voltak hazai márkákhoz, tervezőkhöz
2020-2024 között az antihataridonaplo.hu webshopomba vászontáskákat, matricákat, printeket, jegyzetfüzeteket, falinaptárat is készítettünk
2021-ben létrehoztam a SlowTime mindfulness meditációs oldalamat, amin kezdetekben a Slow Budapest csapatával is dolgozhattam

Anti-határidőnapló (2015-2024)

10 éven át készítettem el csapatommal az Anti-határidőnaplót. Ezt a Magyarországon egyedülálló, mindfulness alapú határidőnaplókoncepciót azzal a céllal készítettük el, hogy ne csak a határidős, stresszes dolgokra jusson idő, hanem én-időre, a számunkra fontos dolgokra is. 2014-ben, amikor elkezdtünk dolgozni az első kiadáson, még kézzel állítottuk össze, és kávézókban, előre meghatározott időpontokban adtuk át a vásárlóknak. Meglepő és jóleső volt látni, hogy mennyire örülnek neki az emberek: két hét alatt eladtuk az összeset előre. A 10 év alatt volt, hogy tízszer annyit és angolul is gyártottunk, az elkészítésében több, mint 50-en vettek részt, eljutottunk vele a legjobb budapesti könyves- és designboltokba és nem volt olyan slow téma, amiről ne írtunk volna le többször több mindent benne. 2024-ben a naplónk mellé Klubot is indítottunk tematikus hónapokkal és összesen 36, főként mindfulness-alapú eseményt szerveztünk a klubtagoknak. Az Anti-határidőnaplót 2025 óta nem készítem el.

A Slow Budapest átalakulása, örökség

A Slow Budapest tulajdonképpen a Coviddal átalakult és bár 2025-ig használtam a nevet a közösségi médiában, 2020-tól egyre jobban a mindfulness tanítás mellett köteleztem el magamat, így a Slow Budapest csapat, a slow mozgalom mint fókusz fokozatosan megszűnt. A mindfulness, azaz a tudatos jelenlét számomra mindig is a lassítás alapja volt, bár 2012-ben nem hallottam még róla. Míg a slow mozgalom konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a lassú életmód kapcsán, keret- és szabályrendszereket működtet, addig a lassulás számomra mindig is tudatállapotot jelentett, ami nem a formáról szól. A Slow Budapesttel azt szerettem volna megtalálni, hogyan lehet akár a nagyváros közepén is létezés üzemmódban, nyugodtan jelen lenni - ez a keresés természetesen vezetett el a mindfulness és a meditáció gyakorlásához, majd tanításához.

A Slow Budapesttel és az Anti-határidőnaplóval itthon az elsők között beszéltünk a lassítás fontosságáról, a szezonális és helyi alapanyagok fogyasztásának pozitív hatásairól, a létezés tudatállapot létrehozásának mikéntjeiről. Személyesen és szakmailag is sokat köszönhetek az összes közreműködő segítőnek, meghívottnak, partnernek és szakembernek, akikből több százat tudnék felsorolni. A lassítás témája indított el a mindfulness tanárrá válás útján és ennek a folytatása most a SlowTime oldalam és mindfulness programjaim is.