Ebben a meditációban azzal a szándékkal figyelhetjük meg az elkalandozó gondolatokat, az előreagyalást és az aggódást, hogy megismerhessük, mi is a rágódás folyamata valójában. Amikor előrerohanunk a gondolatokkal, az az agyunk egyik stresszkezelő technikája, hiszen önkéntelenül is megpróbálunk biztosra menni, így elfoglaljuk mentálisan magunkat azzal, hogy mit kell még megtennünk, és elképzeljük azt, hogy ott vagyunk és megtesszük, vagy pont azt, hogy már nem tudjuk megtenni. Ebben a folyamatban az agyunk biztonságban szeretne tudni azáltal, hogy újra meg újra lejátssza a jövőt. Természetesen ezek a képek nem valóságosak, hiszen még meg sem történtek és nem is tudjuk, hogy mit lesz majd, ha eljönnek, de a múltból megpróbálunk valamit előrevetíteni. Lehet most az a szándékunk, hogy ennek a tudatában kapcsolódunk az előreagyaláshoz és kedvességet, megengedést hozunk a gyakorlásba, tudva azt, hogy nem biztos, hogy a rágódás segít minket a legjobban most a stresszel való megküzdésben.